Hogyan diagnosztizálják a férfi meddőséget?
Bármi is legyen a férfi meddőség okozója, annak leképeződése mindig megtalálható a spermatogramban. Éppen ezért a gyermektelen párok vizsgálatát férfi spermatogrammal kell kezdeni, amelyre az urológus- andrológus, a vizsgálatot követően, előjegyzi. A következő spermium patológiák ismertek:
- An ejakuláció (aspermia, anejakulációs szindróma) – az ejakulátum (sperma) hiánya.
- Azoospermia – a spermiumok hiánya az ejakulátumból. Megkülönböztetik a szekretorikus-azoospermiát (amikor a herékben nem termelődnek spermiumok) és az obstruktív azoospermiát (amikor termelődnek ugyan spermiumok, de az ondóvezetékek áthatolhatatlansága miatt nem özönlenek ki).
- Oligospermia – a sperma elégtelen mennyisége.
- Oligozoospermia – a spermában lévő spermiumok elégtelen mennyisége.
- Astenozoospermia – a spermiumok elégtelen motilitása.
- Necrospermia – élő spermiumok teljes hiánya.
- Kriptospermia – az ejakulátumban lévő mobilis spermiumok alacsony száma.
- Teratozoospemia – fiziológiailag nem szabályos spermiumok túlzott mennyisége.
- Piospermia – a spermában – gyulladásos folyamat következtében – magas a fehérvérsejtek száma.
A spermatogram a férfi spermájának fertilitását jellemzi. A normál mennyiségű, mobilitású és szerkezetű spermiumokkal rendelkező ejakulátumot a „normospermia” kifejezéssel jelölik. A túlzott mennyiségű spermiummal rendelkező ejakulátumot (több mint 200 millió 1ml-ben) a „polispermia” kifejezéssel jelölik
A spermatogramon kívül, a férfinak ultrahangos vizsgálat segítségével, meg kell vizsgálni a heréket és a herezacskót is. Ezen vizsgálat segítségével pontosítható a prosztata struktúrája és az, hogy milyen állapotban vannak az ondóhólyagok.