A MEDDŐSÉG OKAI

Mi az a meddőség?

Férfiak és nők sokasága szenved a meddőségtől az egész világon.

Házaspárok meddőségéről akkor beszélnek, amikor egy éven át, rendszeres, védekezésmentes nemi élet mellett, a fogamzó képes korban lévő házaspár nem tud gyermeket nemzeni.

Más meghatározások szerint, meddőnek két év letelése után számít a házaspár. Ha a nő 20 évnél fiatalabb, akkor a két év nem számít kritikus időszaknak, viszont ha a nő már 30-on felüli, akkor már az 1 évet is fél évre kell csökkenteni. Ilyen módon, a házaspárok meddőségének megállapítás, minden esetnél egyedi módon történik. A gyermeknemzés lehetetlensége negatívan hat a családi viszonyokra, depresszió és stressz lép fel, ami még inkább súlyosbítja a problémát, felborítva a szervezet reprodukciós funkcióit – és így bezárul az ördögi kör. A meddőség miatt házasságok ezrei mennek tönkre és emberek milliói szenvednek.

A globális statisztikák a nemi tényezőkre bontva a következő meddőségi gyakoriságról beszélnek: a meddőség tisztán női tényezője 30%-ot tesz ki a meddőségi összképből. A meddőség tisztán férfi tényezője szintén 30%-ot tesz ki. A következő 30 %-ot a férfi és női közös meddőség tényezője teszi ki, és csak a fennmaradt 10%-ban vannak azok az esetek, ahol a meddőség oka ismeretlen.

A meddőség okai:

A női meddőség okai lehetnek:

  1. Sérült petevezető. A petevezeték áthatolhatatlansága vagy hiánya, amelybe a petesejt kerül az ovulációt követően és ott találkozik a spermiumokkal. A petevezetékek távoli részeiben történik a spermium és a petesejt fúziója, azaz végbemegy a megtermékenyítés, amelynek eredményeként kialakul az embrió. Az embrió a petevezetéken át jut el a méhbe a petevezeték izomfalának, valamint a csillámainak köszönhetően, amelyek szinte „hajtják” az embriót a méh felé. A petevezetékek áthatolhatatlansága, általában az összenövési folyamatok eredménye, amihez a vezetékek gyulladása vezet (méhkürt gyulladás). Néha ez a nő sterilizációjának az eredménye (petevezetékek elkötése vagy elmetszése). A petevezetékek teljes hiánya sebészi beavatkozás nyoma lehet, ami akkor szokott előfordulni, ha méhen kívüli terhesség vagy komoly gyulladásos folyamat lép fel (piosalpinx).
  2. Peritoriális tényező. A kismedencei összenövések műtétek, gyulladásos folyamatok és endometriózis következményeként jelennek meg. Az összenövések beboríthatják a petéket, illetve a pete és a vezeték között is elhelyezkedhetnek, megakadályozva ezzel a petesejt petevezetékbe való eljutását. A petevezetékes és a peritoriális tényező együttes fellépése esetén, petevezető-peritoriális meddőségről beszélünk.
  3. Endokrin tényező. A hormonális zavarok lehetnek a peték (azok kimerültsége, policisztás petefészek szindróma fellépése, stb.), illetve más endokrin (hipotalamuszi, agyalapi, mellékvesebeli, pajzsmirigybeli) és nem endokrin szervek (máj, vese, stb.) megbetegedésének következményei. Endokrin meddőség kialakulásához vezethet az anyagcserében fellépő zavarok, a pszichés stressz, illetve sok egyéb tényező is. Bármi is vezet az endokrin meddőség kialakulásához, annak kulcsfontosságú momentuma mindig az ovulációs mechanizmus meghibásodása lesz (anovuláció).
  4. Méh problémák. A méhnek – amelyben az embrió beágyazódása és annak kihordása történik -, mint szervnek, patológiája vagy teljes hiánya. A méh megbetegedése lehet veleszületett (méhen belüli elzáródás, kétszarvú méh, didelphia, stb.) és szerzett (eltávolított vagy műtéti beavatkozás következtében heges méh, méh mióma, endometrózis, adenomiózis, polipok, endometrium hiperplázi, stb.)
  5. Endometrózis. Ez a megbetegedés a méhnyálkahártya (endometrium) méhen kívüli kiterjedését jelenti. Az endometrózis gócpontjai között összenövések képződnek, amelyek petevezető-peritoriális meddőséget okoznak.
  6. Immunológiai tényező. Ebben az esetben a meddőség a női szervezetben lévő, spermiumokra reagáló antitestek (sperma-antitestek) miatt lép fel.
  7. Genetikus tényező. A kromoszómák patológiája a nő sterilitásához vezethet.
  8. Pszichológiai tényező. A meddőség e tényezőjét a nő tudatos vagy tudatalatti gyermekvállalástól való elzárkózását tekintik. Ennek okai többfélék lehetnek: van olyan nő, aki a terhességtől illetve a szüléstől fél, van, aki az adott férfitől nem akar gyermeket, van, amikor a nő azoktól a fiziológiai változásoktól tart, amelyek a terhesség következtében állnak be, és még sok minden más is ide sorolható.

A nők esetében a teherbeesési problémák fellépésekor nőgyógyászhoz kell fordulni, aki segít a meddőség okának feltárásában és a szükséges kezelés megállapításában. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a férfi egészségi tényezője is fontos szerepet játszik a terhesség bekövetkezésében. Ezért a szükséges a férfiak urológus illetve andrológus általi megvizsgálása. Javasolt a párok egyazon klinikán történő kivizsgálása, a szakemberek – a párokra vonatkozó – közös eljárási módjának kidolgozásához.

A férfi meddőség okai lehetnek:

  1. A szexuális funkciók anatómiai, fiziológiai elváltozása: a férfi nemi szervek anatómiai szerkezetének elváltozása (hypospadiasis – amikor a húgycső nyílása nem a makkon, hanem a herezacskó gyökerénél helyezkedik el, aminek következménye képen a sperma nem jut el a nő vaginájába). Erekciós zavarok (merevedési zavarok, impotencia). Ejakulációs zavarok: ondó teljes hiánya, a visszafelé történő ejakuláció, amely az urogenitális szervek innervációjának a következtében lép fel, gyógyszeres kezelés következtében, műtéti beavatkozást követően, stb.
  2. Obstruktív tényező. Ez az ondóvezetékek veleszületett hiányát, vagy azok áthatolhatatlanságát jelenti. Az áthatolhatatlanság leggyakrabban a férfi ivarszervekben fellépő gyulladásos folyamatok következménye, alkalmanként a felhalmozódott sűrű váladék eredménye (olyan genetikai megbetegedéseknél, mint a mukoviszcinózis vagy a fibrociszta) vagy olyan műtéti beavatkozás következménye, mint az ondóvezetékek elkötése (vazektómia) a terhesség megelőzése céljából.
  3. Endokrin tényező. Endokrin betegségek (hiper- és hipogonadotróp hipogonadizmus, hiperprolaktinémia, stb.) a spermatogenezis megkárosodásához vezethet.
  4. Szekretor tényező. Az ondóvezetékek hámjának olyan jellegű megkárosodása, mint például a sugárzás, kémiaterápia, toxikus anyagok hatása, erős hőhatás, fertőzés, herezacskó sérülése, here ödéma, here-visszértágulat, stb. Mindezen tényezők hatására a herékben lecsökken, vagy teljesen leáll a spermiumok termelése. Ez egyaránt lehet visszafordítható és visszafordíthatatlan folyamat is.
  5. Genetikai tényező. A kromoszómák sérülése, aminek a következtében nem történik spermatogenezis.
  6. Gyulladásos tényező. Reprodukciós szervek gyulladásos megbetegedése, beleértve a nemi úton terjedőket is.
  7. Immunológiai tényező. Az az állapot, amikor autoimmun antitestek képződnek a spermiumok ellen.